Puskáznom kellett és vissza kellett néznem hol is tartottam írásaim listájában. Egy jó pár nap eltelt, mióta nem dokumentáltam. Most viszont olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy Havasi próba alatt, zongora szóra pötyöghetek. Vagyis szerencsést írtam, de nem szeressem ezt így, mert nem véletlenül vagyok itt persze.

Időközben volt a rehab tréner képzésen, izgalommal várom a vizsgát illetve a következő napokat. Aztán megbontva a viszonylagos rendszer becsúszott egy krakkói és egy berlini Havasi előadás. Lengyelországban még csak most voltam másodjára életemben, de nagyon szimpatikus, határozottan. No nem azért mert magyar focisták vannak kiplakátolva az utcákra (mert ilyen is volt), sokkal inkább a kis apróságok miatt. Lelkes dolgozók, látszólag nincs stressz, olcsóság van, sokan sportolnak no és nem utolsó sorban itt is szépek a lányok. Gyors-gyors munka aztán már indulás is Berlinbe. 

Németországban már jártam több helyen, de idejét sem tudom mikor már és ha jól tippelek akkor Berlinben talán még nem is. Most igen és pár óra erejéig egy kis városnézés, csámborgás egy kedves barát felkeresése is belefért. Több sajnos nem, mert reggel, hmm reggel, szóval hajnal 2kor indulás a reptérre. 

Időközben amiért a posztot akartam írni azt el is felejtettem igazából, viszont amennyiben csak a zongoraszót hallgattam írás nélkül túl sokat gondolkodtam a semmin, Nem mindig jó ha gondolkodik az ember :D. A táncosok pedig nincsenek itt ezen a próbán, a szem éhes még. Talán vissza is térek az olvasáshoz ennek fényében, haha vagyis hangjában :P

Aztán irány a mindennapok, pár képet pedig később majd, de addig még vár rám egy csodás előadás! ;)

Egyre több olyan emberrel találkozom, dolgozom, ismerkedem meg, akik nem használnak tömegközlekedést Budapesten. Sőt mi több nem is szeretnének! Abba a helyzetbe kerültem pár hónapja, lassan már fél év, hogy jó magam is alig-alig használom a szolgáltatást. Ennek kezdetben nem örültem, mert azért el lehet tölteni hasznosan az időt, olvasással, rubikozással, ügyek intézésével, amiket nem feltétlenül tudok elintézni autóban vagy bringán ülve. Úgy alakult azonban, hogy az elmúlt két napban kihasználtam a BKK eszközeit...na most már én sem szeretném nagyon használni őket! Folyamatosan ez a korai zsenge járt a fejemben:

"Az utcákon nézem az arcokat,hallom,mit rólam mondanak." - No nem mint ha zavarna, meg nem mintha bárkit is érdekelne, csak egy picit elszoktam a reggel már besörözött magukban beszélő emberektől.

Szóval miért is, csütörtökön végre el tudtam kezdeni egy már régen vágyott továbbképzést, ami rehabilitációs tréner névre hallgat. Egy picit szárazon, Newton törvényeivel és szövet fogalmaival kezdve le is szállt az agyam, de érzem, hogy jó lesz ez! Sajnos az esti edzés is kicsit motiválatlan volt, így valamennyire ez a kapufát továbbvittem a pénteki napra is. A pénteki nap már mondhatni tökéletesen indult, a reggeli olvasás után a reggeli megdöbbenés következett:

No én nem 40 évig, de ez azért kemény és akikkel erről beszéltem kb. mindenki tévhitben volt. De vajon melyik a helyes? Azóta rákerestem egy pár helyen és mindenhol "AZ" nélkül van. Mélyen gondolkodóba estem...

Ezek után már jól telt a nap is, lendületesen, sok megerősítéssel a tudásomban és pár új gondolattal. Szabályszerűen így az esti edzés is jól pörgött már, majd egy jó kis felkérést is kaptam, remélem erről későbbiekben beszámolhatok majd.

Addig is kellemes hétvégét! ;)

Szóval frissen, üdén, vitamint- energiát pótolva, lenyújtva, lehengerelve, flossingolva, csak egy picit bicegve írom is a beszámolót...vagyis bicegnék ha menet közben írnám, de segít azért a gymball.

Futni alapvetően nem igazán szeretek, terepfutni viszont igen, félmaratont sem futottam még, de miért is ne. Kis mohóként a 31-re akartam nevezni, de telt ház volt már a nevezés utolsó napján éjszaka. Nem is baj... Így hát folytatódott az éremvadászat. Szóval félmaraton, miért is ne, azért erre az alkalomra azért jobban is felkészülhettem volna azt aláírom. Igazából úgy is fogalmazhatnék, hogy készülhettem volna fizikálisan is, biztosan nem ártott volna meg, bár fejben dől el. Előző nap fél8-tól éjfélig meló, 5 óra alvás, gyors ZABálás, kapkodás és az utolsó percekben már oda is értem a helyszínre. Természetesen a melegítést nem vittem túlzásba, kis kocogás előtt miért is komolyabban, nem sok időm volt szokni a friss levegőt, mert perceken belül már indulás is volt.

Mivel nem futottam még ilyen távot, szint is volt benne bőven, ezért a leggagyibb kategóriába lőttem be magam. Ezt kb az első két km-en sajnáltam, itt elég lassúcska volt a haladás, nagy volt a sor, de azért a végén éreztem, hogy elég lesz ez a kategória és táv elsőnek. Az elején zsatartunk felfelé, nem is volt gond, vitt a lábam, aztán nyugi csak egyszer tévedtem el..pár száz méter után sikerült is korrigálni, irányba álltam és jöhetett az első lefelé menet. Itt már az első pár lépésnél éreztem, hogy valami nem lesz oké, majd későbbiekben elkezdtem vizualizálni a térd ízület szétesését. Egyben maradt azért nyugi, nem is volt gond, 14-15 körül kezdtem elfogyni és egyre gyakrabban nézegetni az órámat, hogy mondja mi a szitu, de itt még a táj kárpótolt valamilyen szinten. Útközben egy ismeretlen ismerős helyen is jártam, még pedig az Egri várnál. Nem is volt olyan hosszú az út erdőn keresztül.

A végén a betonra visszaérve, lejtőn, 20 körül már nem annyira volt őszinte a mosoly. Közben kifogyott az üzemanyagtartály, jött az első görcs, aztán húzta magával a többit. Lényegében a görcsökön gurultam át a célkapu alatt. Aztán érem, séta, nyújtás, nyújtás, tea-tea-tea-tea, még az órát is elfelejtettem leállítani. 

Összességében kifejezetten tetszett. Az idő és a terep, a táj csodálatos volt - egy hiba volt benne, hogy telefont nem vittem fotózni. Egy picivel talán közelebb is kerültem pár vendégem fájdalmainak átéléséhez, na jó ez biztos! Ez is megvolt mégis este van! Itt pedig a report, garmin jól szerepelt, a test meg regenerál!

Azért kiemelten fontos időben elindulni utunkra, mert mikor odaérünk és kiderül, hogy nem jó irányba indultunk el akkor még idő előtt sikerül odaérni a megfelelő helyre is! Ezt ma reggel megtanultam, de no para. Azért víg a kedvem...

Mai névadó dalunk a Vágtázó Csodaszarvastól a Hunok csatája.

Szóval az eredeti poszt az alábbi képről akart megszületni, csak gondoltam a reggeli saját magam megtréfálását is megosztom Veletek :)

Törtek az ágak, takartak a levelek, a fénytől elzárva..szóval az okosok szerint 570 méterre a civilizációtól tökéletes csend és nyugalom várt. Egészen hihetetlen. Legalább annyira kikapcsolta a buksit, mint a mai balance két labdával-gumikötéllel megspékelve, várom már a folytatást!

A lényeg, hogy többet adjon, mint vegyen. Előre!

Nyáron rengeteg csodálatos embert ismerhettem meg, köztünk jó pár nagyon jó szakembert is. A minap egyik mérkőzésünk után szóba elegyedtünk és kiderült, hogy szerinte többre vagyok hivatott. Ugyanezen a napon pár perccel előtte egy másik szintén jó szakember pedig beszélgetésünk során azt mondta, hogy sokat várok az emberektől. 

Ezek azért elkezdtél piszkálni a fantáziámat, hogy vajon mit is kellene ebből kihozni. Gondolkodtam, gondolkodtam, Cseh Tamás csak szólt és szólt, aztán egyszer csak jött, jött a megmondó. Először a felnőtt lányoknak, aztán a kisebb, de már magukat felnőttnek gondolt tanítványoknak, és végül a nagyközönségnek. Kijött, kinn van, de nem lettem nyugodtabb. Közben továbbgondoltam azért másik vonalon is a dolgokat és elkezdtem készülni erőnlétileg. Megbeszélve, időpontok fixálás alatt, és irány a Karika!!

Megmondások közül a publikus:

https://www.facebook.com/floorball.live/posts/1778817362141546

Aztán a megmondásokat nem csak írtam, hanem olvastam is, akinek esetleg van még kis kedve olvasgatáshoz, akkor mindenképpen ajánlanám a következő kettő elgondolkodtató irományt:

http://hasznaldfel.hu/2014/01/szokratesz-harmas-szuroje.html

https://alfahir.hu/2017/10/27/rendszervaltas_y_generacio_35_90_es_evek

És a legjobbat majdnem kihagytam, megvan a legújabb tanfolyami időpont, még idén indul a képzés, haladunk!! 

No hard rock, mindentbele! ;)

Átköltöztem gyorsan és ügyesen, na jó egyik sem, de ide. Itt már tudtok követni és értesítést kérni az új-új-új-új posztokról. Az elmúlt időszak meglehetősen változatos és pörgős volt. Legutóbb otthonról jelentkeztem be, azóta dolgozgatunk serényen, kis továbbképzés is becsúszott, azóta imádja mindenki a flossing szalagomat! :D

Kis érdekes érzés volt bennem a vezetéstechnikai tréning előtt, de nagyon tetszett. Érdekes, gyakorlatias, jobb a tréningpályán meglepődni, mint az életben az utakon. 

Eldőlt, hogy megyek Havasizni is,pörgős hetek lesznek az év vége felé. Mindenfélét mindenfelé, csak a megszokott tempóban! 

A hétvégén pedig csak a második layerig jutottam, rá kell még szánnom egy pár napot:

Rutin megvolt, szép napot, kitartás az őszhöz! ;)

Szóval hétvége...már péntek reggel éreztem, hogy ez az lesz! Kicsi munka után indulás haza. Picit döcögős volt az út hazafelé, egy kis dugó itt, egy kis balesett ott, aztán amott még egy kis dugó. Hazatérés, üdvözlés, beszélgetések, nézzük mit rejt a másnap. Ajándék előkészítés, mamizás, üdvözöltem a legKanább Csehpés új szomszédot, edzés-nemedzés, futás-nemfutás, aztán csak egy kis ezisazis lett belőle. Mutatom majd a képeket, egyszerűen csodálatos, maga az élmény illetve az is, ahogyan ezt megörökíti a Honor.

Vasárnap együtt a család, ajándék előkészítve, egy bringa anyunak, egy bringa apunak! Most már zsatarhatnak mindenfelé, vigyázni az utakon! Azért reggelire ettem még egy kis hazai "tejfelt".

Visszafelé úton szintén hoztam a formámat, egy kis dugó itt, egy baleset ott, aztán még egy balesett amott, hopp és már el is fogyott az út alólam. Egy kis levezető vasárnap esti májszázs, mindenki örül és zárhatjuk a hetet a hétfő reggeli bringával! ;)

Többi kép: https://1drv.ms/f/s!Aro-7vbPtepyqgmi_PXF9sM3xcmJ

Ezt a bejegyzést már előző este akartam megírni, de belefeledkeztem a jutyub világába és már a mában is találtam magam. Hogy miért is akartam? Erre a szép csütörtöki napra szintén alkalmaznám az egyik szeretett idézetemet:

"Vegyünk egy napot, amelynek a végén a legteljesebb mértékben elégedett vagy. Ez nem egy olyan nap, amikor semmit-tevéssel múlatod az időt – ez csakis olyan lehet, amikor rengeteg mindent kellett csinálnod, és mindent elvégeztél."

Kivételesen olyan nap volt amikor nem dolgoztam, vagy nem annak számítottam. Reggeli kezdésnek nyomattam 40perc sétát, az úticél Joe barátom a Pumánál. Hosszúra nyúlt a beszélgetésünk, de remélem meg is lesz az eredménye, ez a közeljövőben ki is fog derülni.

Délelőtt abszolválva, irány az albérlet, tenni venni, de nem sok időm van, ismét 5 táskával indulok el. Komolyan úgy érzem, hogy előző életemben vándorcirkuszos voltam, hmm vagy lehet az leszek a következőben... Irány a csapatkép, Kispest városháza, gyönyörű idő, gyönyörű hölgyek. Aztán egy gyors egészségmentes kaja a kedvenc Hambihelyen, terveztem közben majd összeszedem a gondolataimat az esti edzésre. Ebből természetesen nem jössz össze semmi, dumdum, aztán persze újra kiderül milyen kicsi is a világ. Valóban 1-2ismerősön keresztül mindenki ismer mindenkit itthon.

Kis relax a Hambi után és jöhet a saját edzés, na itt már sikerült összekapálnom a gondolataimat végre. És jöhet is a futóedzés. Itt már nagyon pörögtem, mert tényleg nagyon jól telt a nap. Egy srácom jelent meg a futóedzésen. Gondoltam akkor én is végigcsinálom vele, úgyis rámfér egy kis edzi, hátha lesz a végén belőlem valaKI! A létszám negatívan érintett, de gyorsan megtaláltam a módját, hogy miért ne foglalkozzak vele és nézzem a pozitív oldalát. Később a termi edzésen már voltunk azért bőven, na jó bőven nem, de lehetett a társasággal dolgozni, mindenesetre fejben is ott voltak..végre.!

Eléggé motiváltan telt a napom, pozitív energiák mindenhol, belőlem is áradt az energia, pedig ezzel a nem túl pozitív cikkel indítottam a napot. Nem szoktam híreket nézni, olvasni, reggel próbálom kerülni a facet is, indexet meg aztán végképp messziról, de ebbe botlottam:

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2017/09/27/legegeszesgtelenebb_orszagok/

Hogy is mondjam, előrébb tartunk benne mint fociban. Valószínűleg ez is adott egy löketet a napra, hogy ez így nem jó, csináljuk csináljuk, sok kicsi sokra megy. És a nap végére pedig egy pozitív megerősítésre leltem, mindig jó látni, találkozni olyan emberekkel akik idejüket, energiájukat nem sajnálva küzdenek egy nemes közös célért.

https://www.youtube.com/watch?v=c2YeNBhwupk&app=desktop

Szép hétvégét! Irány Sirok!!!

Változatos kis hét áll mögöttem. Motiválódtam, ment a gép, edzések, majd demotiválódtam, ehhez hozzá is segítettek azért, hagytam magam..szar ügy. A mai nappal le is zárhatjuk szerintem ezt a szakaszt. Picit a napokban sok lett az agyamnak is, sok meló mellett a szakmai irodalmat nem annyira fogadta be és még jobban csak besokallt. Aztán váltottam egy "picit" könnyedebb Szepesire, na itt már csak úgy röpülnek az oldalak. Aztán, mint az utóbbi években idén is kilátogattam az ARC-ra. Gyanítom ha nem itt laknék akkor nem tudnék róla, sőt akkor soha nem is tudtam volna róla, de nagyon jópofa dolog és "véletlenül" mindig bele botlok azért és bármennyire is tervezem mindig csak az utolsó napon sikerül kilátogatnom. Íme idén a kedvenceim, egy kis rock feldolgozás napi aktualitássá és egy röpke nyári dallam:

A héten kivételesen a könnyed olvasás mellett filmet is néztem, meglepő módon olyan filmet amit még eddig nem láttam, na mondjuk egyben ezt sem sikerült megnézni és persze megint nem frisset, röpke 6éves filmre bukkantam. Aztán kis szombati hullám után jöhetett a vasárnapi relax. Átlagember számára mondom, hogy vasárnap tanfolyam, 8-18ig, blááá te hülye vagy - jön a válasz. No de ez nem olyan..egy kis thai masszázs, már az ajtón kilépve reggel, mint ha Narniába jutottam volna el és majd csak hétfőn reggel fogok visszatérni. Picit a zenét hiányoltam, rövid küzdősportos múltamból megmaradt azért a jó kis thai muzsika.

Elköszönök, reggel korán kezdek az Akadémián, jóéjt!

Az Almásy Mozgásakadémia szlogenje:

"Gondoljatok az emberi erőre:

nem születtetek tengni, mint az állat,

hanem tudni és haladni előre!" (Dante Alighieri: Isteni színjáték - Babits Mihály fordítása)

Nem túl mozgalmas, viszont annál hasznosabb hétvégét töltöttem el a Gym City Officeban. Nyugi nem kondiztam, az Almásy Mozgásakadémia egy edzőknek szóló kurzusán voltam, a B-SWOT analízisen. Idén az edzői oklevél megszerzése után kettő tanfolyamot tűztem ki magam elé, ami közben háromra duzzadt, időrendben ez volt az első. Nagyszerű szakemberek között tölthettem el ezt a hétvégét és egy mégnagyszerűbb embertől tanulhattunk. Nagyon jó, használható anyaga van a tanfolyamnak így tiszta szívvel ajánlom minden kedves és kedvtelen edzőtársamnak. Mindenképpen szükségesnek tartom ezeknek az ismereteknek a birtoklását amennyiben sportolókkal dolgozol.

Itt pedig a csapat:

De nincs lazsálás, ha minden jól megy vasárnap thai masszázs rejtelmeiből kapok egy kis ízelítőt!