Puskáznom kellett és vissza kellett néznem hol is tartottam írásaim listájában. Egy jó pár nap eltelt, mióta nem dokumentáltam. Most viszont olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy Havasi próba alatt, zongora szóra pötyöghetek. Vagyis szerencsést írtam, de nem szeressem ezt így, mert nem véletlenül vagyok itt persze.

Időközben volt a rehab tréner képzésen, izgalommal várom a vizsgát illetve a következő napokat. Aztán megbontva a viszonylagos rendszer becsúszott egy krakkói és egy berlini Havasi előadás. Lengyelországban még csak most voltam másodjára életemben, de nagyon szimpatikus, határozottan. No nem azért mert magyar focisták vannak kiplakátolva az utcákra (mert ilyen is volt), sokkal inkább a kis apróságok miatt. Lelkes dolgozók, látszólag nincs stressz, olcsóság van, sokan sportolnak no és nem utolsó sorban itt is szépek a lányok. Gyors-gyors munka aztán már indulás is Berlinbe. 

Németországban már jártam több helyen, de idejét sem tudom mikor már és ha jól tippelek akkor Berlinben talán még nem is. Most igen és pár óra erejéig egy kis városnézés, csámborgás egy kedves barát felkeresése is belefért. Több sajnos nem, mert reggel, hmm reggel, szóval hajnal 2kor indulás a reptérre. 

Időközben amiért a posztot akartam írni azt el is felejtettem igazából, viszont amennyiben csak a zongoraszót hallgattam írás nélkül túl sokat gondolkodtam a semmin, Nem mindig jó ha gondolkodik az ember :D. A táncosok pedig nincsenek itt ezen a próbán, a szem éhes még. Talán vissza is térek az olvasáshoz ennek fényében, haha vagyis hangjában :P

Aztán irány a mindennapok, pár képet pedig később majd, de addig még vár rám egy csodás előadás! ;)