Egyre több olyan emberrel találkozom, dolgozom, ismerkedem meg, akik nem használnak tömegközlekedést Budapesten. Sőt mi több nem is szeretnének! Abba a helyzetbe kerültem pár hónapja, lassan már fél év, hogy jó magam is alig-alig használom a szolgáltatást. Ennek kezdetben nem örültem, mert azért el lehet tölteni hasznosan az időt, olvasással, rubikozással, ügyek intézésével, amiket nem feltétlenül tudok elintézni autóban vagy bringán ülve. Úgy alakult azonban, hogy az elmúlt két napban kihasználtam a BKK eszközeit...na most már én sem szeretném nagyon használni őket! Folyamatosan ez a korai zsenge járt a fejemben:
"Az utcákon nézem az arcokat,hallom,mit rólam mondanak." - No nem mint ha zavarna, meg nem mintha bárkit is érdekelne, csak egy picit elszoktam a reggel már besörözött magukban beszélő emberektől.
Szóval miért is, csütörtökön végre el tudtam kezdeni egy már régen vágyott továbbképzést, ami rehabilitációs tréner névre hallgat. Egy picit szárazon, Newton törvényeivel és szövet fogalmaival kezdve le is szállt az agyam, de érzem, hogy jó lesz ez! Sajnos az esti edzés is kicsit motiválatlan volt, így valamennyire ez a kapufát továbbvittem a pénteki napra is. A pénteki nap már mondhatni tökéletesen indult, a reggeli olvasás után a reggeli megdöbbenés következett:
No én nem 40 évig, de ez azért kemény és akikkel erről beszéltem kb. mindenki tévhitben volt. De vajon melyik a helyes? Azóta rákerestem egy pár helyen és mindenhol "AZ" nélkül van. Mélyen gondolkodóba estem...
Ezek után már jól telt a nap is, lendületesen, sok megerősítéssel a tudásomban és pár új gondolattal. Szabályszerűen így az esti edzés is jól pörgött már, majd egy jó kis felkérést is kaptam, remélem erről későbbiekben beszámolhatok majd.
Addig is kellemes hétvégét! ;)
