Az idei évbe nagyon belehúztam továbbképzés szempontjából, április van, de már megjártam 3 tanfolyamot, több előadást és még kettőre vagyok belejelentkezve. A flossing második részén mélyítettem a gyakorlatomat, illetve a Masszőrök konferenciájára tértem be lelkesen, amikor épp nem otthon kómáltam be. 

Majd ígértem, hogy Hollandiából jelentkezem, mert az jó lesz. Sajnos nem tudtam megtenni, biztosan elkényelmesedtem, de nem a legjobb körülmények vártak ránk. Szakmailag nagyon hasznos és jó program volt ez, a negatív részét meg inkább nem mondom, mert nem látom értelmét. Apropó tulipánt sem hoztam, és fapapucsban sem táncoltam, ellenben legalább sikerült egy párszor nekem is edzeni.

Visszatérve Magyarországra már készültem is nagyon a Bellator gálára, ahol a Kölyök ismét ketrecbe lépett. Nagyon becsülöm a kitartását és szorgalmát, meg fogja csinálni, mert most is megcsinálta. Péntek este zseniális kiütéssel szépítette tovább a statisztikáját, olyannyira, hogy ismét elkapott egy picit a bunyózhatnék, amiből nagy valószínűséggel megint nem lesz semmi. 

Időrendben a következő program az országgyűlési választások volt. Kígyózó sorok, én pl másfél órát álltam sorban, rengeteg fiatal, rengeteg ember, semmi hőzöngés, szépen mindenki kivárta és megtette a voksát. Bejött a kampány, menjen el mindenki szavazni. Az azonban nem jött be, hogy a magas részvételi arány az ellenzéknek fog kedvezni. Egy jó ideje már nem foglalkozom a politikával, mert szeretek az olyan dolgokkal foglalkozni, ami közvetlen körülöttem van és van ráhatásom. Arra, hogy ki mit nyilatkozik és tesz nem igazán van ráhatásom. Ettől függetlenül szavazni mindig elmentem, és mindig pozitív voltam, de most egy kicsit reménytelennek érzem a helyzetet és én is lemondanék, ha lenne miről. Nem értem igazából, hogy fordulhat elő ilyen eredmény, amikor mindenki szidja a jelenlegi rendszert, itt valakinek vaj van a füle mögött. Rengeteg idézetet lehet ilyenkor olvasni, jobbnál jobbak, kinek mi a legfontosabb. Egy kicsit viccesre, ja nem inkább szánalmasra fordítva a szót egy klasszikus Üvegtigrissel jönnék elő:

"itt mindenki hülye?!"

Lényeg a lényeg, lassan indulok munkába, pár napig biztosan tudatosan fogom figyelni az arcokat és az eredmény azt diktálja, hogy a felnőttek majdnem fele meg van elégedve a rendszerrel, az életével. Vajon a felnőttek fele szerintetek mosolyogni fog?