Szóval mikor regisztráltam a blogomat az egyik fő indíttatásom az volt, hogy a sok utazgatásról, történtekről, sikerekről, bánatokról hírt adjak, írjak picit. Elnézve az előző bejegyzést egy picit lemaradtam, közel egy éve írtam utoljára. Visszatekintek egy picit mi is történt a legutóbbi írás – egy sikeres U19 leány floorball világbajnokság után.

Magamhoz hűen a nyár többi része is elég mozgalmasra sikerült. Következhetett a jól megszokott strandkézi felkészülés. Nagyon pöpec edzőtáborok után sikerült begyűjteni az Európa-bajnoki aranyat is. Ezek után is volt még készülés, fejben, no és fizikálisan is a közelgő Olimpiára. Sajnos Buenos Aires kimaradt egyelőre a meglátogatott városok köréből, de nélkülem is nagyon ügyes volt a csapat és elhozták a bronzot! A 2018-as évre itt lezárult a strandkézilabda számomra, idén pedig már el is kezdtük a közös munkát, új korosztály, új játékosok, és természetesen a legjobb stáb! Következő állomásunk áprilisban a húsvéti összetartás.

Maradjunk a sportnál, azonban másik vonal: floorball. Jócskán már az előbb említett sikeres EB közben is kalandoztak a gondolataim és ment a tervezgetés, majd júliusban el is kezdhettem a munkát Női Szövetségi Kapitányként. Ez valami nagyon is új dolog volt nekem, azokat pedig szeretem, rengeteget tanulok a határaim feszegetésével. 

Továbbképzések terén sem tétlenkedtem. Májustól még három kis tanfolyam várt rám, és már az idei időpontok és témák is megvannak. Izgi lesz az idei év is, légzés, életmód témakör most nagyon foglalkoztat, ősszel pedig végre elkezdem a viszcerális manipulációs ismereteimet is.

És nem mellesleg elindult a védédzsim szellemisége, erről majd később...