Vége. Keret. Szeretem, ha valami egyértelműen körvonalazódik, megvan a rendszer, megvan a keret, aminek van eleje és van vége. Ma megtartottuk a záró „bankettünket” a női Válogatottal és lezárult „hivatalosan”, gyakorlatilag, elvontan, hm..nem is tudom, hogyan fogalmazhatnám meg hogyan is egy időszak az életemben. Februárban lemondtam egy olyan pozícióról, amivé hivatalosan ki sem neveztek, ha úgy nézem meg sem történt; aminek a hivatalos értékelését el sem fogadták és amiért nem, hogy bármi, még egy köszönöm sem járt.

Mielőtt elvállaltam volna, már az ismerőseim, barátaim, rokonaim 99,9%-a azt mondta bolond vagyok ha elvállalom, de ezt már megszoktam, miért is ne – gondoltam. Kihívás az volt bőven, az meg jöhet! Az előbb leírt negatívak ellenére is azt érzem megérte. Rengeteget tanultam, feszegettem a határokat és csalódtam sokat…kiben pozitívan, kiben negatívan. Úgy gondolom a negatív tapasztalásnak is meg van a maga szépsége, mondani szokás magyar ember nem felejt, bár ismerve a memóriámat inkább a folyós okosságot hívnám elő, miszerint nem léphetek kétszer ugyanabba – noha néha ez is sikerül.

Hogy ezt miért is írom?? Nem tudom, kis értékelés, kis napló, illetve Ritának ígértem egy személyes beszámolót is. Szakmailag a körülményekből a maximumot pengettük ki véleményem szerint. Ha egy évvel hosszabb lett volna a felkészülés annak az eredményére azért kíváncsi lennék. Aztán, ahogy már korábban is leírták, szembejött a realitás. Ilyen edzői és edzéskultúrával, szemlélettel és körülményekkel nagyon-nagyon le vagyunk maradva. Ettől függetlenül összességében jól szerepeltünk, bravúr nem sikerült, a papírforma érvényesült, illetve a kötelező győzelemnek titulált meccset behúztuk.

Válogatott mérkőzéseken mindig megérint a Himnusz, olykor elgondolkodtat, olykor feltüzel. Annyi viszont biztos, hogy szövetségi kapitányként bitang jó érzés volt.

Köszönöm mindenkinek, aki támogatott, a Stábomnak, a Csapatomnak, a szülőknek, hozzátartozóknak, támogatóknak és persze azoknak is, akik nem támogattak, úgy gondolom megmutattuk, hogy lehet ezt így is csinálni. Jelentsen az „így” bármit is – aki átélte tudja, hogy milyen a #Csudifantasztikuscsapat! Köszönöm Lányok!

Végül ez is a helyére került: